2012. július 23., hétfő

Aranygaluska vaníliasodóval + házi vaníliás cukor

Imádom. Nem macerásabb, mint bármely kelt tésztás süti, már amióta kenyérsütő gépem van. Csak bedobom a hozzávalókat és várok a dagasztó-kelesztőprogram végére.
Amikor kész kinyújtom pogácsaszaggatóval kiszaggatom, belemártom olvasztott vajba, majd fahéjas cukorba (vagy kakaóba, dióba, kókuszba stb.), leteszem őket egy kivajazott tálba, és kisütöm, közben megcsinálom hozzá a sodót. (Innen a recept)
A sodóval meg két legyet ütök egy csapásra. A vanília rúd magjait felhasználom a sodóhoz, a  rudat meg vaníliás cukorhoz? Tudtátok, hogy a vaníliás cukor az nem más mint egy mesterséges vegyülettel átitatott cukor aranyárban? No, nem az aranyár van benne, hanem a kilóárát nézzétek meg egyszer és olvassatok utána a kristályvanillinnek.
Én már több éve nem használok se kristálycukrot, se sütőport. A kristálycukrot vanília rúdból csinálom 25dkg cukorral egy befőttes üvegben. Csak egymás mellé házasítom őket és minden nap megtáncoltatom, amíg van benne nedvesség (megtáncoltatom=összerázom). Olyan jó látni, mikor férj áll a konyhaablaknál, nézi a kertet és rázza az üveget, stresszoldásnak is megfelelő. :)
Szóval amellett hogy spórolhattok, ha ezeket a termékeket nem veszitek tovább, még egészségesebben is élhettek (persze a cukorral mértékkel, de ezt nem kell mondanom).