Irány a kert

Ma kijutottam a kertbe és elvetettem a retek magjait, amit tavaly szedtem. Még soha nem ültettem saját retek magot, azt sem tudtam hogy néz ki a retek mag tokja. Tudom ajánlani mindenkinek, hogy próbálkozzon meg idén magszedéssel, semmibe sem kerül és pl. retek esetén 1szép példányt kell "feláldozni" érte, ami nem a tányérra kerül, hanem a kertben marad és óriásira nőve magtokok tömegét hozza amikben 5-8 db mag helyezkedik el. Ez a csodás a természetben, hogy egy magból, majd egy növényből sok-sok mag lesz, amit következő évben megint lehet sokszorozni. Hétvégétől még több zöldséget tervezek elvetni. Szeretnétek tudni, hogy miket vethettek ilyenkor?

Nos, földbe kerülhet a sárgarépa, mely március végéig ültethető. Talajban nem válogat, ám szereti ha jó mélyen meg van művelve. 1-1,5 cm-re vessük el 20-30 cm-es sortávolságra. Nagyon lassan kel, ezért ajánlatos salátát, retket vetni mellé, mintegy jelzőnövénynek. Hasonló módon járjunk el a petrezselyemmel is.
A retket, ha nem sorjelzőnek szánjuk 20 cm-es sor és 3cm-es tőtávolságra vessük 0,5-1cm mélyen, egészen április elejéig. A túl sűrűre sikerült vetést a későbbiekben ritkítani kell, mert nem lesznek kielégítő méretű gumóink. Azonnal szedjük, ha elérték a kívánt méretet, mert gyorsan pudvásodik.
Ha a salátát nem palántáról neveljük akkor vethetjük szabad földbe is. A saláta nagyon igényes növény, de a hideget jól bírja, bár -6 fok alatt már elfagy. Fontos, hogy napos helyre kerüljön és időben kiritkítsuk, továbbá a fejlődés első időszakában a bőséges locsolás. 1cm mélyen, 20 cm sortávolságra vessük és amikor már 2-3 levéllel rendelkeznek ritkítsuk 20 cm-es tőtávolságra. Kapáljuk rendszeresen és amikor kellően befejesedtek szedjük le, mert hamar felmagzik.
Ilyenkor van itt a spenót vetésének ideje is. Talajban nem válogat, ám a meleget nem szereti ezért ajánlatos minél hamarabb elvetni még március vége előtt, különben gyorsan felmagzik majd a termésünk. 30cm-es sortávolságra tegyük 3cm mélyen. Nem kíván sok vizet, de ha száraz a tavasz nem fejlődik rendesen. Amikor elérte az 5-6 leveles kort kézzel szedjük, így még 2-3 alkalommal tudunk szedni róla.
A zöldborsó vetését is célszerű korán kezdeni, de április közepéig vethetjük. Tehetjük fészekbe vagy sorba, de a lényeg, hogy 5-6 cm mélyre tegyük a szemeket és tartsuk a 25-30cm-es sortávolságot. Nagyon ügyeljünk arra, hogy vetés közben egy szem se maradjon a földön, mert a madarak meglelik és képesek kikotorni a földből a már elvetett szemeket. Ha nem akarjuk, hogy a borsó "bokraink" eldőljenek célszerű a lemetszett ágakból leszúrni melléjük. Ha virágzik a borsó locsoljuk, a kifejlődött hüvelyeket, pedig azonnal szedjük, mert gyorsan túlérik és keményedik. Ha elkezdődött az érés 3 naponként ismételjük a szedést kb.2-3 alkalommal.
A gyümölcsfák tavaszi metszésére is most kell sort keríteni, de a téma összetettségére tekintettel, csak említést teszek róla, nálunk ez férfimunka. :) Az interneten bőségesen találni információt a különböző fák metszésével kapcsolatban. Metszés után ne feledkezzetek el a lemosó permetezésről sem!

Hamarosan ismét jelentkezem a hagymák, fokhagymák vetési tanácsaival.

Egy lépéssel közelebb a kerthez

Bár az ablakon kinézve még nincs itt a tavasz, ám február vége felé a hőmérséklet lassan elkezd emelkedni, és a napsütéses órák száma is növekedni fog. Ahhoz, hogy időben ültethessük szabadföldbe a palántákat, február közepén-végén célszerű a házi palántaneveléshez hozzáfogni. Így amikor elérkezik a szabadföldi ültetés ideje, már fejlett kis palántákat ültethetünk ki.

Most van a korai káposzta és kelkáposzta, a karalábé, karfiol, zeller és saláta palántanevelésének az ideje.

A magvakat vethetjük szaporítóládába, de akár virágládába is. A ládákat nem szükséget teletölteni, hiszen apró palántákat nevelünk benne, melyeket később tűzdelünk. A magvakat a föld tetejére szórjuk, majd ½ cm-vastagon homokkal, vagy homokos földdel borítjuk, enyhén nyomkodjuk meg, és óvatosan locsoljuk be. Kelésig üveglappal, és újságpapírral fedjük, de alkalmas lehet egy sötét nylonzacskó is. Ha láthatóan beindult a csírázás vegyük le a takarást és tegyük ablak közelébe, világos helyre.

Ha megjelennek az első lomblevelek jöhet a tűzdelés, amikor is a szép, egészséges palántákat szétszedjük és kis cserepekbe, kilyuggatott tejfölös dobozokba ültetjük. Erre a célra hasznosíthatunk wc papír gurigákat vagy összetekert fekete-fehér újságpapírt. Ha nem áll rendelkezésükre egyik eszköz sem, akkor elég egy másik ládába nagyobb tőtávolságra ültetni egymástól őket (5 X 5 cm). A palántáknak innentől biztosítsunk 12-15 C° fokot, és többször kevesebb szobahőmérsékletű vízzel öntözzünk. Kiültetés előtt a palántákat edzeni kell, erről a későbbiekben ejtünk szót.

Itt az ideje a burgonya előcsíráztatásának is. Az előcsíráztatással, 2-3 héttel korábban juthatunk újburgonyához. A vetőgumókat (kb.80-100gr-os egészséges gumók) 12-14 C° fokos helységben ládákba (de akár tojástartókra) téve, közel az ablakhoz helyezzük el. A gumókon 6-8 hét alatt kifejlődnek a 2-3cm hosszú, zömök csírák, ezeket a gumókat a gyökérzet megjelenésekor ültessük ki. A kiültetés tudnivalóira 6-8 hét múlva visszatérek.

Következő írásomban az első szabadföldi vetésre szánt növényekről lesz szó, tarts velem.

Addig is, nézd át magjaid, készülj a Magbörzére, (mely március 2-án lesz az Egressy Gábor Szabadidőközpontban), hogy olyan magokat is ültethess, amik biztosan kiállták az idők próbáját. Hozz magaddal Te is néhány magot, és a cseremagok, és tapasztalatok mellett vetési naptárt is kapsz.

Édes-magos kétszersült (maradék tojásfehérje hasznosítására)

Nem tudom, ki hogy van vele, de a felhalmozott tojásfehérjével mindig gondban vagyok, mit csináljak belőle. A habcsókért nem rajongok, így legtöbbször rántottákba osztottam el. Azután rátaláltam erre a végtelenül egyszerű receptre, és azóta sosem elég a tojásfehérje. :)))

Ehhez a recepthez 3 tojás fehérje alatt nem érdemes nekilátni, mert egy négytagú családnál ½ óra alatt elfogy az adag.

A mennyiségeket egy tojásfehérjére lebontva adom meg, így mindenki a kívánt mennyiséggel dolgozhat.

Hozzávalók 1 tojásfehérjéhez:

• 1 tojásfehérje
• 4dkg porcukor
• 4dkg liszt
• 4-4dkg pirított mag (dió, mogyoró, mandula, pisztácia, kesudió stb.)

A tojásfehérjéket felverem, és fokozatosan adagolom hozzá a porcukrot. Ezek után fakanállal óvatosan belekeverem a lisztet, majd a pirított magokat. Sütőpapírral bélelt, magas, keskeny sütőedénybe öntöm, 190 fokos előmelegített sütőben 20-30percig sütöm. Ha kihűlt fél centis szeletekre vágom, és egy tepsiben elterítve légkeveréssel 50fokon ropogósra szárítom. Több napig is eláll.
Tipp: a magok egy része helyettesíthető aszalványokkal