Én és a nyúl

Történt, hogy férj egyik nap beállított egy nyúllal. No, nem mondanék igazat, ha azt mondanám nem tudtam róla, mert szokott egy helyi emberrel számítógép alkatrészekkel üzletelni és ő ígérte neki a nyulat, csak hát nem gondoltam bele, hogy valóban lesz és egészben lesz. :) Mármint meg volt pucolva szépen, de mikor kitettem a vágódeszkára ott hevert előttem egy hatalmas nyúl, és a belsőségei, és azt sem tudtam, hogy kezdjek neki, mit csináljak ennyivel? Mint jó modern háziasszony rálestem az internetre, hogy akkor most mi van. Reménykedtem egy olyan ábrában amiket régen a hentesnél lehetett látni, tudjátok azok amin az állat testrészei számozva voltak.

Hát nem találtam, így aztán nekiindultam, mint a csirkének. Levágtam a combokat, eddig simán ment. Aztán derékba törtem a karrierjét :), majd levágtam a farok részt (ha nem így hívják akkor sorry). Na ezek után lett bajom, mert sehogy nem akarta adni magát a dolog, így jött a brutális erő, széthasítottam a bordáit. Így lett egy kupac ami levesnek való volt, meg egy másik ami sütni. Mivel gyerekkoromban sok sült nyulat ettem (nálam ez a comb volt), így adta magát, hogy egyszerű fokhagymás sült nyulat csinálok belőle krumplipürével.
Ám levest még soha nem ettem, nem is tudtam mire számíthatok. Úgy csináltam, mint a húslevest, ám a végén tejfölös, lisztes habarással dobtam fel. Hát még soha nem ettem ilyen finom levest, és a nyúl mája az maga volt a mennyeiek ajándéka. Ajánlom mindenkinek kóstoljon egyszer nyúllevest. Képes beszámoló:

Itt még egészben (belsőségek egy tálban pihennek)

lábatlan

derékba tört "karrier"

faratlan

bordatörés

levesre készen

sütésre készen

Burgonya-krumpli-pityóka

Az elmúlt napok tavaszias időjárása felszárította a kertben a földet és a csírákat eresztett burgonyáim végre elvethettem. Mint minden évben most is a saját termesztésű krumplijaimból tettem félre még tavaly. Próbáld ki te is, hogy milyen az a burgonya amit nem nyomnak agyon műtrágyákkal, és nem permetezik orrba-szájba. Nem kell hozzá nagy hely, ha csak annyit szeretnél amiből frissen fogyaszthatsz, ez néhány tövet jelent. Tavaly először próbáltuk ki a mulcsozást a sorok között és amellett, hogy nem a komposztot szaporította a fűnyesedék és kapálni sem kellett a sorokat, még bő lett a termés is. Egy tő alól 1,2-1,5kg burgonyát szedtünk.

A burgonya termesztése nagyon egyszerű, kiskertekben is nyugodtan meg lehet próbálni. Nincs szükség külön vetőgumó vásárlására, hiszen nagyanyáink is maguk válogatták ki a következő évi vetésre szánt burgonyát, nem a vetőmagboltban vették meg drága pénzért.
Szóval elő a már kicsírázott (de még gyökeret nem eresztett, vagy csak kezdett) kisebb példányokkal és tegyük a földbe 8-10cm mélyre 60cm-es sortávolságra és 40cm-es tőtávolságra. Innentől kezdve nincs más dolgunk csak kapálni és száraz idő esetén locsolni. Ha megjelennek rajta a burgonyabogarak kézzel le lehet őket szedegetni, esetleg dohányleveles oldattal permetezni. Ha elérte a 10cm-es magasságot töltögessük fel a szárát folyamatosan, hogy nagyobb felületen tudjon a gumó kifejlődni. Ha estére fagyot mondanak nyugodtan húzzuk rá vékonyan a földet, mert ki fog hajtani. Így megvédhetjük növényeinket és május végén, június elején szedhetjük az újburgonyát.

Most vethető a cékla nyári felhasználásra. 2-3cm mélyre 30cm-es sor és 10cm-es tőtávolságra tegyük, kelés után szükség szerint egyeljük. Száraz időben locsoljuk, főleg a fejlődés kezdeti szakaszában.
Nyári felhasználásra, pár nap múlva szabadföldbe vethető a karalábé is. Célszerű egy palántaágyba vetni ahonnan aztán 5-6leveles állapotukban átültetjük őket 30x30cm-es sor,- és tőtávolságra. Sűrűn és bőven öntözzük, ahogy a káposztát is, melynek hamarosan itt az ideje, ha nyáron szeretnénk szedni.  Szintén palántaágyba vethető majd 5-6 hét múlva átültethető végleges helyére 60cm-es sor és 40cm-es tőtávolságra.

Kedvelt nyári csemegénk, a kukorica sem igényel nagy szakértelmet. Április közepétől vethető egészen július közepéig. "Nagyfogyasztóknak" célszerű 10-14naponta vetni egy sorral, mert így biztosíthatják egész nyáron át a friss csemegekukoricát. Vetési mélysége fajtafüggő 6-10cm-ig, 60cm-es sortávolságra és 40cm-es tőtávolságra vessünk 4-5szemet. Kelés után 2-3 db-nál többet ne hagyjunk egy kupacban. Folyamatosan locsoljuk, főleg címerképződéskor és ajánlatos kissé felkupacolni a tövénél. Érését folyamatosan figyeljük, mert néhány nap alatt hamar túlérik és akkor nehezen fő és kevésbé ízletes. Ha jobb termést szeretnénk ültessünk közé babot, tököt, ezek a növények jó hatással vannak egymásra.

 Célszerű beszerezni a zöldbab, az uborka, és a tökfélék magjait. Április végétől vethetők, róluk lesz szó következő írásomban.

Házi krémsajt

A minap egy egyszerű krémsajt elkészítési módszerre bukkantam, és gondoltam én is megcsinálom. A végeredmény egy isteni finom krémsajt lett amit akár édes süteményekhez (pl.tiramisu), akár fűszerezve kenyérre kenve ehető. Az én verziómban sós, snidlinges. Ennek az elkészítésébe avatlak be benneteket.

Végy egy doboz tejfölt. Borítsd ki egészben egy szűrőbe helyezett likacsos anyagra, majd fogd össze és hagyd a konyhában néhány órára, hogy kiengedje a savót. (Nem kell fellógatni, csak a szűrőbe beletenni. A savót összegyűjtheted süteményekhez, kenyérhez, sokkal likacsosabb, magasabb lesz tőle a tészta.)

Pár óra eltelte után tény alá egy tálat (ha eddig nem volt) és tedd be a hűtőbe, majd feledkezz el róla néhány napig. (Ha nagyon krémesen szeretnéd akkor 2napig, ha közepesen lágyan akkor 3-ig, ha keményebben akkor 4napig.)

Ha letelt az a pár nap akkor vedd elő, bontsd ki és egy tálban ízesítsd kedved szerint. Fokhagyma, lilahagyma, snidling, dió, kömény, paprika, vagy csak só. A képzeleted és az ízlelőbimbód szab csak határt...

Néhány nap alatt fogyaszd el, mert ebben nincs tartósítószer!!!

Adatok: egy doboz 450gr-os tejfölből lett 300gr krémsajt és 1,2dl savó.