
Történt, hogy férj egyik nap beállított egy nyúllal. No, nem mondanék igazat, ha azt mondanám nem tudtam róla, mert szokott egy helyi emberrel számítógép alkatrészekkel üzletelni és ő ígérte neki a nyulat, csak hát nem gondoltam bele, hogy valóban lesz és egészben lesz. :) Mármint meg volt pucolva szépen, de mikor kitettem a vágódeszkára ott hevert előttem egy hatalmas nyúl, és a belsőségei, és azt sem tudtam, hogy kezdjek neki, mit csináljak ennyivel? Mint jó modern háziasszony rálestem az internetre, hogy akkor most mi van. Reménykedtem egy olyan ábrában amiket régen a hentesnél lehetett látni, tudjátok azok amin az állat testrészei számozva voltak.
Hát nem találtam, így aztán nekiindultam, mint a csirkének. Levágtam a combokat, eddig simán ment. Aztán derékba törtem a karrierjét :), majd levágtam a farok részt (ha nem így hívják akkor sorry). Na ezek után lett bajom, mert sehogy nem akarta adni magát a dolog, így jött a brutális erő, széthasítottam a bordáit. Így lett egy kupac ami levesnek való volt, meg egy másik ami sütni. Mivel gyerekkoromban sok sült nyulat ettem (nálam ez a comb volt), így adta magát, hogy egyszerű fokhagymás sült nyulat csinálok belőle krumplipürével.
Ám levest még soha nem ettem, nem is tudtam mire számíthatok. Úgy csináltam, mint a húslevest, ám a végén tejfölös, lisztes habarással dobtam fel. Hát még soha nem ettem ilyen finom levest, és a nyúl mája az maga volt a mennyeiek ajándéka. Ajánlom mindenkinek kóstoljon egyszer nyúllevest. Képes beszámoló:
 |
| Itt még egészben (belsőségek egy tálban pihennek) |
 |
| lábatlan |
 |
| derékba tört "karrier" |
 |
| faratlan |
 |
| bordatörés |
 |
| levesre készen |
 |
| sütésre készen |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése