Luca napi szokások

Luca napjához  számos hagyomány, népszokás kapcsolódik.
A legnevezetesebb népi szokás az ún. Luca székének faragása. Ennek egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja. Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta egy kicsit, s csak karácsony estjére volt szabad elkészülnie vele. Ezért terjedt el a mondás: Lassan készül, mint a Luca széke. A hagyomány szerint többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenye-fenyő-, cser- és rózsafából.

Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait. Ugyanis, ha az éjféli misén ráállt meglátta kik a boszorkányok, de azok is meglátták őt és el akarták kapni a leleplezőt, ezért menekülnie kellett haza közben szórnia kellett a mákot, hogy időt nyerjen, mert azt a boszorkányoknak fel kellett szedniük. Miután hazaért, a Luca-széket el kellett égetnie.

Elterjedt volt még az ún. Luca-búza keltetése. Az asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni, amelyek karácsony tájára kizöldültek. Ebből a jövő évi termésre következtettek

Az õsi hiedelem szerint e napon tilos volt a lányoknak, asszonyoknak dolgozniuk. Ha ezt a parancsot megszegték, súlyosan megbűnhődtek.

A Lucázás is szokás volt, amikor fiatal lányok, legények jókívánságokkal, köszöntőkkel kívántak jó mondókákkal bõ termést, a jószág nagy szaporulatát.
A jókívánságokat a gazdaasszony kaláccsal, kolbásszal, tojással, esetleg aszalt szilvával köszönte meg.

Luca kalendáriuma is elterjedt szokás volt. Az emberek e naptól kezdve 12 napon át figyelték az időjárást. Úgy vélték ugyanis, hogy amilyen az első nap, olyan lesz a következő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább.

Luca napján bő zsírral készítették a Luca pogácsát és a gazdagabb újév reményében pénzérmét tettek bele. Aki megtalálta az a következő évben anyagi jólétre számíthatott.

Luca napján a hajadon lányok Luca cédulákat készítettek. 12 cédulára egy-egy fiú nevet írtak, ezután egyet minden nap tűzbe vetettek. Úgy tartották aki utoljára marad, ő lesz a jövendőbeli.

Hasonló célt szolgált a Luca gombóc is. A hiedelem szerint a 12 cédulát gombócokba kell gyúrni és amelyik főzéskor először feljön, a benne lévő cédulán szerepel a jövendőbeli neve.

Íme a Luca napi gombóc receptje.
Hozzávalók:
– 10 dkg vaj
– 15 dkgr darált mák
– 10 dkg dió
– 15 dkg sárgabaracklekvár
– 20 dkg tehéntúró
– 3 tojás
– 18 dkg búzadara
– 1 liter tej
– 2 zsemle
– 30 dkg porcukor
– 2 zsemle
– 1 ek. rum
– reszelt citromhéj
– só
A búzadarát habverővel elkeverjük a forrásban lévő tejjel és sűrűre főzzük. Amikor kihűlt, hozzáadjuk az áttört tehéntúrót, a tojást, az apró kockára vágott zsemlét majd a porcukorral, reszelt citromhéjjal és sóval ízesítjük. A kapott tésztát 15 percre félre rakjuk, közben a lekvárral elkeverjük a mákot,a két három evőkanál porcukrot meg a rumot. A tésztából hengereket formázunk és ezeket tizenkét részre vágjuk, az így kapott korongokat az ujjainkkal kissé szétlapítjuk, majd mindegyikre teszünk a mákos lekváros töltelékből. Lisztes deszkán gombócokat gyúrunk, majd forrásban lévő enyhén sózott vízen körülbelül 10-15 perc alatt megfőzzük. Szűrőkanállal óvatosan kiemeljük, jól lecsöpögtetjük és előmelegített tálba rakjuk. Forró vajjal locsoljuk és cukorral elkevert dióban meghempergetjük.