Az
idei évben bővítem a család hagyma kínálatát gyöngyhagymával. Tavaly a
téli sarjadékhagyma volt újdonság számunkra, amit errefelé baptista
hagymának is hívnak, nagypapám csak családos hagymának nevezi. Elmondása
alapján gyermekkorukban szinte csak ezt ették aztán valahogy eltűnt, és
most nálunk látta ismét, mi már több hete arról esszük az újhagymát, és
nem fólia alatt van. Tavaly előtt a póréhagymával próbálkoztunk és
azóta is ültetek a kertbe, télen csak annyit szedek fel belőle enyhébb
napokon amennyire szükségünk van. Bátran ajánlom mindenkinek, hogy
vessen a saját kertjébe hagymaféléket.
A vöröshagymát termeszthetjük magról vagy dughagymáról. Használati szempontból zöldhagymának, főzőhagymának vagy téli tárolásra.
Aki zöldhagymát szeretne enni és ősszel nem duggatott az még most is megteheti, de már csak a közel 3cm átmérőjű hagymákból lesz idén tavasszal fogyasztható zöldhagyma. Ehhez 5-10cm-es távolságra duggassuk 5-8cm mélyen (minél mélyebbre dugjuk annál nagyobb lesz a fehér része). A kisebb dughagymákból téli eltartásra alkalmas hagyma nevelkedhet. Ekkor 2cm mélyen 30cm-es sortávolságra és 10cm-es tőtávolságra tegyük.
Magról március végéig be kell fejezni a vetést, mert különben nem lesz ideje rendesen kifejlődni és nem húzódik be időben. A vetés mélysége ebben az esetben is 2cm, sortávolsága 30cm legyen. Vetés után ajánlatos a sorokat a gereblye fejével vagy egy vastagabb deszkával tömöríteni, így gyorsabban fog kelni. Amikor a hagyma elérte a ceruzavastagságot egyelni kell 8cm-es távolságra. Ezt a műveletet célszerű akkor végezni, amikor nedves a föld, hogy ne szakadjon bele. Ha a hagyma magszárat kezdene nevelni ezeket, törjük ki tőben. Amikor a lombja sárgulni kezd, ne tapossuk meg, mert ezzel rontjuk az eltarthatóságot, várjuk meg amíg a hagyma magától behúzódott (a lombja és a hagymanyak beszáradt) és utána szedjük fel.
Ha magunk nevelnénk dughagymát, akkor a magokat márciusban vessük el jó sűrűn 2cm mélyen és 15cm-es sortávolságra, majd júliusban, amikor a levelük elszáradt felszedjük és ősszel hasznosíthatjuk.
A lilahagymával hasonló módon járunk el, mint a vöröshagymával.
Arra ügyeljünk, hogy a hagyma nem szereti a nedvest talajt, ám ez nem azt jelenti, hogy nem kell locsolni, a kezdeti fejlődés idején száraz időben a locsolást meghálálja.
Aki zöldhagymát szeretne enni és ősszel nem duggatott az még most is megteheti, de már csak a közel 3cm átmérőjű hagymákból lesz idén tavasszal fogyasztható zöldhagyma. Ehhez 5-10cm-es távolságra duggassuk 5-8cm mélyen (minél mélyebbre dugjuk annál nagyobb lesz a fehér része). A kisebb dughagymákból téli eltartásra alkalmas hagyma nevelkedhet. Ekkor 2cm mélyen 30cm-es sortávolságra és 10cm-es tőtávolságra tegyük.
Magról március végéig be kell fejezni a vetést, mert különben nem lesz ideje rendesen kifejlődni és nem húzódik be időben. A vetés mélysége ebben az esetben is 2cm, sortávolsága 30cm legyen. Vetés után ajánlatos a sorokat a gereblye fejével vagy egy vastagabb deszkával tömöríteni, így gyorsabban fog kelni. Amikor a hagyma elérte a ceruzavastagságot egyelni kell 8cm-es távolságra. Ezt a műveletet célszerű akkor végezni, amikor nedves a föld, hogy ne szakadjon bele. Ha a hagyma magszárat kezdene nevelni ezeket, törjük ki tőben. Amikor a lombja sárgulni kezd, ne tapossuk meg, mert ezzel rontjuk az eltarthatóságot, várjuk meg amíg a hagyma magától behúzódott (a lombja és a hagymanyak beszáradt) és utána szedjük fel.
Ha magunk nevelnénk dughagymát, akkor a magokat márciusban vessük el jó sűrűn 2cm mélyen és 15cm-es sortávolságra, majd júliusban, amikor a levelük elszáradt felszedjük és ősszel hasznosíthatjuk.
A lilahagymával hasonló módon járunk el, mint a vöröshagymával.
Arra ügyeljünk, hogy a hagyma nem szereti a nedvest talajt, ám ez nem azt jelenti, hogy nem kell locsolni, a kezdeti fejlődés idején száraz időben a locsolást meghálálja.
A vöröshagyma mellett a fokhagyma
a másik leggyakoribb zöldség- és fűszernövényünk. Gerezdekről
szaporítjuk, így nincs szükség külön vetőgumót vásárolni, mert az előző
évi termés vagy a piacon kapható fajták is megteszik. Ültethetjük ősszel
és tavasszal. Ültetési távolsága 25 cm-es sor- és 10cm-es tőtávolság,
mélysége 5cm. Ha a lomb elszáradt felszedhetjük. A vöröshagymához
hasonlóan a fokhagyma sem bírja a nedves talajt, erre ügyeljünk.
A póréhagymát
sokan csak az áruházak polcain tudják elképzelni, pedig nem ördöngösség
a termesztése és télire is kint maradhat a kertben, biztosítva a téli
friss zöldséget. Helyét ennek megfelelően kell megválasztani. Szereti a
napot és a locsolást is meghálálja. Márciusban vessük 3-5cm mélyen,
50cm-es sortávolságra és 15cm-es tőtávolságra. Fejlődése idején célszerű
töltögetni, hogy szép hosszú legyen a fehér része, ezért is van szükség
a nagy sortávolságra.
Metélőhagymát
valószínűleg sokan tartanak a konyhaablakban télen, de szabadban is
nevelhetjük, ehhez magját március közepétől vessük el, ha sorba vetjük
30cm-es sor- és 15cm-es tőtávolságra. Ha állandó helyre vetettük, akkor
nem kell aggódnunk az átteleléssel, mert bírja a hideget. Tavasszal
szabadítsuk meg az elszáradt részektől, és felhasználása a szokásos
módon történhet, de 3 évente célszerű tőosztással átültetni, ezzel a
módszerrel hatékonyan szaporítani is tudjuk.Következő írásomban a nyári zöldségek palántaneveléséről lesz szó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése