2013. október 15., kedd

Paprikás

Megcsináltam életem első paprikását. Nem, nem, ez nem paprikás krumpli, se csirke paprikás, csak így egyszerűen paprikás, felénk így hívják. Ez egy dél-alföldi étel, melyet főleg disznóvágáskor készítenek. Tesznek bele minden jót a fülétől a farkáig, de én egy egyszerűbb verziót csináltam amolyan disznóvágás nélküli modern konyhásat. :) Mi hidegen esszük reggelire, vacsorára, de van aki melegen tunkolja a szaftját, mindenki ízlése szerint.

Hozzávalók:
  • 1 szép nagy bőrös, csontos sertés csülök
  • sertéscomb vagy lapocka, kb. a csülök mennyiségének 2/3-a
  • sertésmáj, kb. a csülök mennyiségének negyede
  • 3-4 nagy fej vöröshagyma
  • só, bors, őrölt paprika

A csülköt kicsontozom és nagy kockákra vágom a combbal (lapockával) együtt. A hagymát felaprítom.
Egy nagy edény aljára fektetem a csontot (darabolva jobb, de ha egészben van úgy is jó), majd erre teszem a felkockázott hús felét, a hagymát, majd a hús másik felét. Sózom, borsozom és felengedem annyi vízzel, hogy ellepje. Lassú tűzön, főzöm kavarás nélkül ( az edényt csak forgatva szabad (kell) rázogatni ahogy a bográcsot szoktuk). Közben a májat egészben kifőzöm, majd hűlés után felcsíkozom és amikor a hús majdnem jó, hozzáteszem.
Kb. 2-3 óra múlva amikor a hús puhára főtt egy tálkába 3-4 evőkanál pirospaprikát teszek és egy merőkanálnyi lével elkavarom majd a húsra öntöm és felforralom. Kóstolom, majd kisebb tálkákba kiszedem és hagyom kihűlni, csak utána teszem a hűtőbe.
Én az elkészült adagnak a kétharmadát mélyhűtőbe tettem, majd onnan szedjük ki adagonként. A fagyasztóból kivéve, kiengedés után célszerű egyszer felforralni, majd újra lehűteni és akkor elkerülhető, hogy olyan kiengedett állaga legyen.
Próbáljátok ki, nagyon finom. Aki szereti a kocsonyát ezt is szeretni fogja, aki meg nem, az a paprikást nyugodtan megkóstolhatja, biztos be fog jönni neki egy kis friss házi kenyérrel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése