Egy csodás napsütötte délutánon (tegnap), midőn gyermekeimnek uzsonnát adtam, hatalmas durranásra lettünk figyelmesek. Tudjátok olyan félére, mint amikor a büdös vásott kölkök berúgják az ablakot (csak itt nem volt csörömpölés), vagy a ház oldalába dönti a szomszéd a kawasakit. Mentem is a hang irányába, hogy kinézzek az ablakon mi volt az. De nem láttam semmit, csak egy döglött fekete galambot, az ablaktól úgy jó egy méternyire. Gondoltam, na ez hogy került ide? Aztán szépen összeraktam a mozaik darabkáit, hogy kamikáze galambbal állunk szemben, mert egy lépéssel hátrálva az ablaktól már látszódott a becsapódás nyoma az üvegen (mint a mesében amikor Jerry felkenődik az üvegre). Aztán észrevettem, hogy némi bélsár és apró toll is díszíti a párkányt, így biztos, hogy ő volt, aki a fűben feküdt. Amikor férj megmozdította (mert én bizony nem mertem), még a vér is szivárgott belőle. Aztán elgondolkoztam, hogy mi vitte rá szegény állatot, hogy egy ház hátsó falán levő egyetlen szúnyoghálóval ellátott ablakának vesse magát. Talán túl jól sikerült a délelőtti ablakpucolásom?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése