Mit csinál az egyszerű paraszt, jelen esetben én, ha gyorsan
ki kell ugrania a kertbe? Nem tudjátok? Hát papucsot húz. Ami jelen időjárási
állapotok között elég merész húzás volt, de hát a garázst likvidáltam és a
teraszon át kellett megközelítettem a kertet. Ebben az esetben a cipőt macerás lett
volna felhúzni, mert amilyen béna vagyok, vagy leszakítottam volna a
szúnyoghálót ahogy kapaszkodok belé, vagy visszadőltem volna a lakásba, ahogy fél lábon egyensúlyoztam
volna. Így maradt a papucs. Nem az a
vacak kínai fajta, hanem az a klumpás Ikeás kínai, abba gyors belebújtam, és uccu
a kertnek. Valahogy nem is gondoltam bele, hogy a fű vizes, a talaj saras, csak
a karfiol járt az eszemben. Nagy nehezen megközelítettem kiszemelt áldozatom, még
az sem tántorított el, hogy minden lépésnél egy újabb adag sár ragadt a lábamra
és egy idő után úgy nézhettem ki, mint aki holdjárót húzott. Szerencsére ilyenkor nem jár erre a kutya sem, csak a miénk nézett szomorúan a kertkapun át, hogy kihagytam a buliból. Nem számoltam
azzal (sem), hogy a karfiol levelei közül víz csorog ki, ami egyenesen az én
papucsomba csordogált bele. De innen már csak a hülye fordult volna vissza, hát
levágtam a tőről a fejet, és egy fordulattal a fű felé vettem az irány. A következő
kép amit láttam, hogy sarasan ülök a kertben és az eső is jobban rákezdett, én
pedig nem bírtam felállni, mert már minden csúszott körülöttem. Hahóóó!
Ébresztő! Tudom, hogy annak szurkoltatok, hogy seggre estem és majd jót
röhögtök rajtam, de azért ennyire béna én sem vagyok. Szóval megfordultam, és
lelki szemeim előtt láttam a fenti képet, így óvatosan lépegettem. De mivel a
papucsom belseje vizes lett kicsúszott belőle a lábam és leléptem a csatakos fűre. Na,
most lehet röhögni. Ezek után caplattam vissza a házba, ahol fiam már várt a
teraszajtóban és nyúlt a kilincs felé. Megszaporáztam lépteimet, mert féltem,
hogy kizár és akkor se száraz zokni, se ebéd nem lesz. De szerencsére csak
kinyitotta nekem az ajtót, így nem kerültem megint házon kívül, mint a múltkor.
Ha már elmeséltem nektek vadászatom történetét, azt is
elmesélem mi készült belőle.
 |
| ezért megérte ázni |
Figyelem 30 perces két fogásos ebéd következik, ha ezt
elolvasod már csak 28 perced marad elkészíteni!
Karfiolleves anyu módra:
Végy néhány karfiol rózsát, tedd vízbe, sózd és főzd puhára.
Ezek után készíts világos rántást, öntsd hozzá, tégy egy marék cérnametéltet is
bele, meg egy csipet zöldség zöldjét és kész a világ legegyszerűbb és
legfinomabb levese.
Tipp: A karfiolt szét szoktam nyomkodni, amikor puha, mert
így a gyerekek sem lökik ki a tányér szélére.
Modenai penne:
Kapj el egy csirkét az udvaron, lehetőleg még előző nap,
mert különben nem fogod 30 perc alatt elkészíteni, ha mégis hívj fel és meséld
el hogy csináltad.
Szóval ha kész vagy, végy elő egy csirkemellet, kockázd fel
és kevés olajon fehéredésig süsd. Önts rá kukoricát, szórd meg bőven piros
paprikával, kevés petrezselyem zölddel, sóval és engedd fel annyi vízzel, hogy
bőven ellepje. Ha megfőttek, 2ek lisztet kevés vízzel keverj simára, tégy hozzá
2-3ek. tejfölt ezzel is keverd el, majd öntsd a kukoricás csirkére. Forrald
fel, ha túl sűrű vízzel hígítsd.
A tésztát megfőzted? Írtam, hogy penne, szerinted mi az? Na,
jó neked 40 perc az elkészítése, de még így is időben vagy, sőt reszelj sajtot
is, ha már így eltoltad, azzal jobb. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése