Muslinca invázió

Már egy ideje olyan érzésem volt, mintha cefrés hordón ülnénk. Vagyis nem éreztem, csak láttam a sok elszemtelenedett muslincát a lakásban. Már megettük a gyanúsnak vélt körtéket. Tatin torta készült belőlük, ajánlom mindenkinek, legalizálja télen is a fagyi fogyasztást. :) A banánt a gyerekek falták fel, alma a hűtőbe került, így már nem díszelgett, illatozott gyümölcs az asztalon, de a muslincák maradtak. Gyanús szemmel néztem férjre. Mindig vidám, sokat aludt éppen csak nótára nem fakadt, ez gyanús, felettébb gyanús. Átnéztem a lehetséges dugi helyeit, de mind üres volt. Na, ez duplán nem tetszett. Egy, mert nem leltem meg a muslinca forrást. Kettő, mert üresek voltak, nagyon remélem, az elkövetkezendő hetekben feltölti. :) Mondjuk, én beszélek? Még csak ki sem találtam mivel lepem meg férjet idén. Lehet, befejezem neki a tavaly elkezdett mamuszt? Vagy az már nem meglepetés? Na, de térjünk vissza az aggasztóbb problémákra. Kik ezek a muslincák, honnan jöttek és hogy a búsba tudtak ilyen gyorsan szaporodni? Próbáltam őket egy kiürült mézes üveggel csapdába csalni, de átláttak rajtam. Csapdába csalhattam volna még a napi kenyérrel, mert amikor kelni hagytam arra is jöttek, de nem kívántam őket belegyúrni, bár ha azt mondtam volna a családnak, hogy köménymagos kenyér még talán el is hitték volna. Tettem ki kis pohárkában borecetet, vagyis a házi szederboromat, amit elcsesztem. De ettől még jobban érezték magukat és valóban cefreszag lett és még férj is jobban mosolygott, így a mosogatóban végezte. Volt annyi eszem, hogy nem mostam le, így begyűltek berúgni a mosogató tálcába, és ez lett a vesztük, mert belefulladtak a mosogatni valóba, azért jó, ha az ember nem kapkodja el a házimunkát. Akik a szabadság után vágyakoztak, vagy csak megbánták, hogy ide bejöttek, az ablaküvegen végezték. Azt a néhány maradékot, akik megúszták az eddigieket, kombinált módszerrel terveztem elkapni, de erről gyorsan letettem, mert ha bekenem borecettel az ablakot és lesben állok, tuti jött volna egy váratlan vendég és akkor sosem mosom le magamról, hogy itthon iszogatok. Így nem maradt más, mint hogy megvárom, míg éhen halnak. Ja, és hogy férj miért mosolygott? Hát, mert örömmel töltötte el, hogy új hobbit találtam. Na, majd akkor én meg négy hét múlva fogok vigyorogni, amikor a karácsonyfát talpba akarja varázsolni.